HUENDE
Legújabb bejegyzések
03.04.
Kézműves foglalkozásA várban 2019. március 15-én várjuk a családokat kokárda, szélforgó és színező készítésével. Érvényes belépő, illetve Vár Kártya szükséges a foglalkozáson való részvételhez.
03.04.
Felnyergeltek a huszáérok és Bor-Vár-Udvar2019. március 16-án a Jurisics vár udvarában és árkában két esemény erősíti egymást és várja a látogatókat. A hagyományos huszár és katonai életérzést bemutató programok özben helyi pincészetek borait is lehet kóstolni!
02.20.
Negatív és Pozitív. Kőszeg régi fotókonA Kőszegi Városi Múzeum új időszaki kiállításával egy múltidéző sétára invitálja az érdeklődő közönséget 2019. február 26-án, kedden, 16.30-kor a Jurisics Várba. A tárlat 19-20. századi fényképein ma már nem látható, részben, vagy teljesen átépített utca-, épületrészleteket fedezhet fel a látogató. Az összeállított válogatás Kőszeg ismertebb műemlékeit, utcaképeit tárja elénk. A kiállítás 2019. május 30-ig látogatható.
02.18.
Szamuely Tibor, a vörösterror magyar arkangyalaA KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA alkalmából 2019. február 25-én, hétfőn, kb. 18.30-kor a Jurisics várban lesz Dr. Ligeti Dávid történész, VERITAS Intézet fenti című előadása, ahova minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
01.23.
Farsangi foglalkozás a várban2019. február 9-én, szombaton, 13.00 és 15.00 óra között várják a családokat farsangi kézműves foglalkozásra a Jurisics várba. Belépőjegy, vagy várkártya szükséges a foglalkozáshoz! Kérjük ha teheti jelezze részvételi szándékát: 94561667.
Rajzoljatok a várbeli élményeitekről és egyben üzenjetek az utánatok jövő látogatóknak. Havonta díjazzuk a legjobbakat!
Várszínház 2013

A JURISICS VÁR

A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül.

A kép a reneszánsz folyosón készült az első emeleten, a lovagterem főbejárata előtt. Betekintést nyerhetünk a vár udvarára, és jól látszik a turisták által is látogatható északi torony.

Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak, itt volt a kocsiszín, az istálló, s itt helyezték el az őrséget is. Az elővár udvarából az egykori vizesárok fölött vezető, csapóhíd elbontása után épült téglahídon lehet eljutni a belsővárig. Az északi szárnyban gótikus falfestések őrződtek meg, az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható. A vár az 1532-ben, a Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról kapta a nevét. Jurisics Miklós maroknyi védőserege 19 ostromot vert vissza; az ő győzelmeikre emlékeztet a Kőszegen mindennap 11-kor megszólaló harangszó.

A vár déli sarkán található Forintos bástya előtt készült a kép, bemutatva a körbejárható ágyúpadot.

Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisich azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ban a vár és az uradalom Esterházy Pál (nádor) birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.

Az előző évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét.

Nézze meg ezeket az oldalakat is!